A tanulm¨¢nyt a Translated k¨¦sz¨ªtette, hogy ir¨¢nymutat¨¢st ny¨²jtson az ¨¹zleti ¨¹gyfeleknek a nemzetk?zi terjeszked¨¦si projektek sor¨¢n a piacok ¨¦s nyelvek kiv¨¢laszt¨¢s¨¢ban, ¨¦s hogy seg¨ªtsen nekik befektet¨¦s¨¹k lehet? legjobb megt¨¦r¨¹l¨¦s¨¦nek (ROI) el¨¦r¨¦s¨¦ben.
A T-Indexet az¨¦rt fejlesztett¨¹k ki, hogy seg¨ªtsen a nemzetk?zileg terjeszkedni k¨ªv¨¢n¨® v¨¢llalatoknak a c¨¦lpiacaik kiv¨¢laszt¨¢s¨¢ban ¨¦s a legink¨¢bb megfelel? c¨¦lnyelvek megtal¨¢l¨¢s¨¢ban, amikor leford¨ªtj¨¢k a webhelyeiket.
Hogyan kell ¨¦rtelmezni a tanulm¨¢nyt?
A T-Indexet az¨¦rt fejlesztett¨¹k ki, hogy seg¨ªtsen a nemzetk?zileg terjeszkedni k¨ªv¨¢n¨® v¨¢llalatoknak a c¨¦lpiacaik kiv¨¢laszt¨¢s¨¢ban ¨¦s a legink¨¢bb megfelel? c¨¦lnyelvek megtal¨¢l¨¢s¨¢ban, amikor leford¨ªtj¨¢k a webhelyeiket.
Vegy¨¹nk egy p¨¦ld¨¢t.
Egy egyes¨¹lt kir¨¢lys¨¢gbeli, t¨¦lisport-cikkeket ¨¦rt¨¦kes¨ªt? c¨¦g le szeretn¨¦ ford¨ªtani az angol nyelv? webhely¨¦t egy m¨¢sik eur¨®pai nyelvre, hogy ¨²j v¨¢s¨¢rl¨®kat ¨¦rjen el az online csatorn¨¢kon kereszt¨¹l. Miut¨¢n elv¨¦geznek egy piackutat¨¢st, a c¨¦g marketingmenedzsere arra a k?vetkeztet¨¦sre jut, hogy term¨¦keik nagy val¨®sz¨ªn?s¨¦ggel lenn¨¦nek sikeresek ±·¨¦³¾±ð³Ù´Ç°ù²õ³ú¨¢²µban, ³§±¹¨¦»å´Ç°ù²õ³ú¨¢²µban ¨¦s Norv¨¦gi¨¢ban. A T-Index alapj¨¢n gyorsan vil¨¢goss¨¢ v¨¢lik, hogy ±·¨¦³¾±ð³Ù´Ç°ù²õ³ú¨¢²µ k¨ªn¨¢lja a legnagyobb ¨¦rt¨¦kes¨ªt¨¦si potenci¨¢lt a maga 4,7 sz¨¢zal¨¦kos piaci r¨¦szesed¨¦s¨¦vel, figyelembe v¨¦ve a 73 825 582 internethaszn¨¢l¨®t ¨¦s a fejenk¨¦nti 24 003 USD ¨¦vi ¨¢tlagos k?lt¨¦st. A T-Index ez¨¦rt d?nt? t¨¦nyez?k¨¦nt szolg¨¢lt abban, hogy a webhely ¨²j nyelvek¨¦nt a ²Ô¨¦³¾±ð³Ùet v¨¢lasztott¨¢k.
Feltev¨¦sek ¨¦s m¨®dszertan
A T-Index nev? eszk?z c¨¦lja, hogy t¨¢mogassa a d?nt¨¦shozatalban azokat a c¨¦geket, amelyek lokaliz¨¢lni szeretn¨¦k a webhelyeiket, ¨¦s v¨¢lasztaniuk kell a piacok ¨¦s nyelvek k?z?tt.?ttekint¨¦st ny¨²jt az egyes orsz¨¢gok online ¨¦rt¨¦kes¨ªt¨¦si potenci¨¢lj¨¢r¨®l.
A 2018-as T-Index a ³Õ¾±±ô¨¢²µ²ú²¹²Ô°ì adatb¨¢zis¨¢nak legfrissebb statisztikai adatait haszn¨¢lja, azaz a 2016. ¨¦vi adatokat.
A T-index ¨¦rt¨¦k¨¦t ¨²gy sz¨¢m¨ªtjuk ki, hogy megszorozzuk az ?sszes internethaszn¨¢l¨® sz¨¢m¨¢t az egy f?re es? becs¨¹lt ¨¦ves k?lt¨¦ssel.
Az internetez?k egy f?re es? ¨¦ves kiad¨¢sainak becsl¨¦s¨¦hez a ³Õ¾±±ô¨¢²µ²ú²¹²Ô°ì HFCE (h¨¢ztart¨¢sok v¨¦gs? fogyaszt¨¢si kiad¨¢sai) mutat¨®j¨¢t haszn¨¢ltuk amerikai doll¨¢rban kifejezve az aktu¨¢lis ¨¢rfolyamon. A HFCE az egy orsz¨¢gban a h¨¢ztart¨¢sok ¨¢ltal v¨¢s¨¢rolt ¨¢ruk ¨¦s szolg¨¢ltat¨¢sok piaci ¨¦rt¨¦ke. A T-Index kor¨¢bbi verzi¨®inak 2016 el?tti sz¨¢m¨ªt¨¢si m¨®dszere a HFCE helyett a GDP-n alapult. 2016-ban megv¨¢ltoztattuk a sz¨¢m¨ªt¨¢si m¨®dszert, hogy re¨¢lisabb ¨¢ttekint¨¦st kapjunk az egyes orsz¨¢gok internetez?inek val¨®di k?lt¨¦si potenci¨¢lj¨¢r¨®l. A sz¨¢m¨ªt¨¢si m¨®dszer¨¹nk r¨¦szleteit az al¨¢bbiakban tal¨¢lhatja meg.
Az egyes orsz¨¢gokat a helyi lakoss¨¢g ¨¢ltal a weben b?ng¨¦sz¨¦shez ¨¦s v¨¢s¨¢rl¨¢shoz leggyakrabban haszn¨¢lt nyelv szerint soroltuk be. A statisztikai jelent?s¨¦g szempontj¨¢b¨®l csak akkor vett¨¹nk figyelembe t?bb egy¨¹ttesen haszn¨¢lt nyelvet egy orsz¨¢gon bel¨¹l, ha az orsz¨¢g T-Indexe meghaladta a 0,1%t. Az ut¨®bbi esetben csak a n¨¦pess¨¦g t?bb mint 15%-¨¢n¨¢l naponta online haszn¨¢lt nyelveket vett¨¹k figyelembe, kiv¨¦ve azokat az eseteket, amikor a sz¨®ban forg¨® kisebbs¨¦gi nyelvek (amelyeket a n¨¦pess¨¦g kevesebb mint 15%-a haszn¨¢l online) egy¨²ttal hivatalos nemzeti nyelvek is. P¨¦ld¨¢ul ³§±¹¨¢Â᳦ot, amelynek T-indexe 0,90%, h¨¢rom k¨¹l?nb?z? nyelv? piac szempontj¨¢b¨®l ¨¦rt¨¦kelt¨¹k: ²Ô¨¦³¾±ð³Ù, francia ¨¦s olasz. A sv¨¢jciak mindh¨¢rom nyelvet naponta haszn¨¢lj¨¢k az interneten val¨® b?ng¨¦sz¨¦shez ¨¦s v¨¢s¨¢rl¨¢shoz. M¨ªg a francia ¨¦s a ²Ô¨¦³¾±ð³Ù nyelvet a n¨¦pess¨¦g t?bb mint 15%-a haszn¨¢lja, az olaszt az orsz¨¢g internetez?inek mind?ssze 7%-a. Az olasz azonban ³§±¹¨¢Â᳦ elismert hivatalos nyelve, ez¨¦rt sz¨¢m¨ªt bele a T-Indexbe.
A T-Index-tanulm¨¢ny csak az internetes b?ng¨¦sz¨¦shez haszn¨¢lt nyelveket tartalmazza. Jelenleg sz¨¢mos nyelvet alig haszn¨¢lnak az interneten, n¨¦h¨¢nyat pedig egy¨¢ltal¨¢n nem. Sok orsz¨¢gban a lakoss¨¢g t?bbs¨¦ge ¨¢ltal naponta besz¨¦lt nyelv nem tal¨¢lhat¨® meg online, ilyen p¨¦ld¨¢ul Ruand¨¢ban a kinyarwanda. Ennek oka gyakran az alacsony internetpenetr¨¢ci¨®, ami megakad¨¢lyozza, hogy a helyiek hozz¨¢f¨¦rjenek az internethez, ¨¦s anyanyelvi tartalmakat hozzanak l¨¦tre. Ruand¨¢ban az internethez hozz¨¢f¨¦r? lakoss¨¢g 18%-a angol nyelv? tartalmakat b?ng¨¦sz, mivel kev¨¦s, illetve nem is l¨¦tezik a ruandaiak ¨¢ltal ¨¦s sz¨¢m¨¢ra k¨¦sz¨¹lt tartalom a saj¨¢t nemzeti nyelv¨¹k?n. Ez¨¦rt a T-Index Ruand¨¢t az angol nyelv? piachoz sz¨¢m¨ªtja.
A nemzetk?zi v¨¢ltozatokkal rendelkez? nyelvek ?ssze vannak csoportos¨ªtva.P¨¦ld¨¢ul a brit ¨¦s amerikai angol egyar¨¢nt az angol nyelv al¨¢ tartozik.
A nem f¨¹ggetlen ter¨¹leteket (pl. Puerto Rico) a korm¨¢nyz¨® ¨¢llam alapj¨¢n ¨¦rt¨¦kelt¨¹k, felt¨¦ve, hogy ugyanazt a nyelvet haszn¨¢lj¨¢k.Ha a nyelv¨¹k elt¨¦r, mint p¨¦ld¨¢ul Puerto Rico ¨¦s az Egyes¨¹lt ?llamok eset¨¦ben, akkor k¨¹l?n szerepelnek a nyelv alapj¨¢n, amelyhez tartoznak.
A T-Index-tanulm¨¢ny nem terjed ki minden orsz¨¢gra. A tanulm¨¢ny azokat az orsz¨¢gokat tartalmazza, amelyekre vonatkoz¨®an fellelhet?k voltak az internethaszn¨¢l¨®k sz¨¢m¨¢ra vonatkoz¨® adatok. Ezen adatok n¨¦lk¨¹l az ¨¦rt¨¦kel¨¦s lehetetlen lett volna.
Sz¨¢m¨ªt¨¢si m¨®dszer
El?sz?r inform¨¢ci¨®kat gy?jt?tt¨¹nk az egyes orsz¨¢gok ?sszes internethaszn¨¢l¨®j¨¢r¨®l, a h¨¢ztart¨¢sok v¨¦gs? fogyaszt¨¢si kiad¨¢sair¨®l (HFCE) ¨¦s a teljes n¨¦pess¨¦gr?l, amib?l meghat¨¢roztuk mind az internetpenetr¨¢ci¨®t*, mind az egy f?re jut¨® HFCE-t. Ezut¨¢n elemezt¨¹k az egyes orsz¨¢gok internetpenetr¨¢ci¨®s mutat¨®j¨¢t ¨¦s j?vedelemmegoszl¨¢s¨¢t, hogy meghat¨¢rozzuk az internethaszn¨¢l¨®k ¨¢ltal elm¨¦letileg elk?lt?tt HFCE ar¨¢ny¨¢t. V¨¦g¨¹l annak ¨¦rdek¨¦ben, hogy megkapjuk az ?internethaszn¨¢l¨®k egy f?re jut¨® HFCE-j¨¦t¡±, vagyis a becs¨¹lt ¨¦ves kiad¨¢saikat, a k?vetkez? sz¨¢m¨ªt¨¢st v¨¦gezt¨¹k: (az orsz¨¢g teljes n¨¦pess¨¦ge x az orsz¨¢g egy f?re es? HFCE-je x az internethaszn¨¢l¨®k ¨¢ltal elm¨¦letileg elk?lt?tt HFCE sz¨¢zal¨¦kos ¨¦rt¨¦ke) / az internethaszn¨¢l¨®k sz¨¢ma.
Azokban az orsz¨¢gokban, ahol a j?vedelemeloszl¨¢si adatok nem ¨¢lltak rendelkez¨¦sre, kisz¨¢moltuk az ?sszes orsz¨¢g ¨¢tlagos j?vedelemeloszl¨¢s¨¢t, ¨¦s ezt a becsl¨¦st haszn¨¢ltuk.
Az internethaszn¨¢l¨®k ¨¢ltal elm¨¦letileg elk?lt?tt HFCE ar¨¢ny¨¢nak meghat¨¢roz¨¢s¨¢hoz felt¨¦telezt¨¹k, hogy az egyes orsz¨¢gok internetez?i az orsz¨¢g lakoss¨¢g¨¢nak leggazdagabb szegmens¨¦be tartoznak.Enn¨¦l a felt¨¦telez¨¦sn¨¦l figyelembe vett¨¹k, hogy a legt?bb orsz¨¢gban bizonyos j?vedelmi szintet el kell ¨¦rni az internet-el?fizet¨¦s megv¨¢s¨¢rl¨¢s¨¢hoz ¨¦s az e-kereskedelemben val¨® r¨¦szv¨¦telhez.
*Az internetpenetr¨¢ci¨®s ar¨¢ny az adott orsz¨¢gban az internethaszn¨¢l¨®k sz¨¢zal¨¦kos ar¨¢nya.
±Ê¨¦±ô»å²¹
´³²¹±è¨¢²Ôban az internethaszn¨¢l¨®k sz¨¢ma 118 333 485 f?, a teljes n¨¦pess¨¦g pedig 126 994 551 f?. Az internetpenetr¨¢ci¨® teh¨¢t 93,18%. 2016-ban ´³²¹±è¨¢²Ôban az egy f?re jut¨® HFCE 21 703 doll¨¢r volt. Az orsz¨¢g j?vedelm¨¦nek kvintilisek szerinti megoszl¨¢s¨¢t felhaszn¨¢lva becsl¨¦s¨¹nk szerint ´³²¹±è¨¢²Ô leggazdagabb lak¨®inak 93,18%-¨¢ra jut a Âá²¹±è¨¢²Ô h¨¢ztart¨¢sok ?sszes kiad¨¢s¨¢nak 96,7%-a. Az ?internethaszn¨¢l¨®k egy f?re jut¨® HFCE¡± adat¨¢t ezt k?vet?en egy egyszer? sz¨¢m¨ªt¨¢ssal kaptuk meg:
(teljes n¨¦pess¨¦g x egy f?re jut¨® HFCE x az internethaszn¨¢l¨®k kiad¨¢sainak sz¨¢zal¨¦kos ar¨¢nya) / internethaszn¨¢l¨®k sz¨¢ma
´³²¹±è¨¢²Ôra alkalmazva: (126 994 551 x 21 703 x 96,7%) / 118 333 485
A Âá²¹±è¨¢²Ô internethaszn¨¢l¨®k egy f?re jut¨® becs¨¹lt HFCE ¨¦rt¨¦ke teh¨¢t 22 522 USD.
A T-Indexhez megsokszoroztuk az internethaszn¨¢l¨®k sz¨¢m¨¢t az egy internethaszn¨¢l¨®ra jut¨® HFCE-vel. ´³²¹±è¨¢²Ô eset¨¦ben: 118 333 485 x 22 522 USD. V¨¦g¨¹l a sz¨¢zal¨¦kos ¨¦rt¨¦khez minden egyes orsz¨¢gn¨¢l elosztottuk a T-Index ¨¦rt¨¦k¨¦t az ?sszes orsz¨¢g T-Index ¨¦rt¨¦keinek ?sszeg¨¦vel. ?gy kaptuk meg a 7,08%-os T-Indexet ´³²¹±è¨¢²Ô eset¨¦ben.
¹ó´Ç°ù°ù¨¢²õ´Ç°ì
Az internethaszn¨¢l¨®k sz¨¢m¨¢t az egyes orsz¨¢gokban a ?Internethaszn¨¢l¨® egy¨¦nek sz¨¢zal¨¦kos ar¨¢nya¡± c¨ªm? jelent¨¦s¨¦b?l vett¨¹k. Az ITU az ENSZ inform¨¢ci¨®s ¨¦s kommunik¨¢ci¨®s technol¨®gi¨¢kra szakosodott ¨¹gyn?ks¨¦ge. A statisztik¨¢k 2016-os becsl¨¦sek voltak. A sz¨¢zal¨¦kos adatokb¨®l ¨²gy k¨¦pezt¨¹nk eg¨¦sz sz¨¢mokat, hogy ennek a jelent¨¦snek az adatait kombin¨¢ltuk a ¨¢ltal a teljes n¨¦pess¨¦gr?l k¨¦sz¨ªtett jelent¨¦s adataival.
A h¨¢ztart¨¢sok v¨¦gs? fogyaszt¨¢si kiad¨¢saira vonatkoz¨® adatok a sz¨¢rmaznak. Az adatok 2016-ban voltak naprak¨¦szek, ¨¦s amerikai doll¨¢rban vannak megadva az aktu¨¢lis ¨¢rfolyamon. Az ¨¢rfolyam-ingadoz¨¢sok (a nemzeti valut¨¢k ¨¦rt¨¦ke az amerikai doll¨¢rral szemben) befoly¨¢solj¨¢k az aktu¨¢lis ¨¢rfolyamon amerikai doll¨¢rban kifejezett HFCE ¨¦rt¨¦keit, ¨¦s k?vetkez¨¦sk¨¦ppen a jelenlegi ¨¦s a becs¨¹lt T-Index ¨¦rt¨¦keket is. Az¨¦rt d?nt?tt¨¹nk ¨²gy, hogy az aktu¨¢lis ¨¢rfolyamon amerikai doll¨¢rban kifejezett HFCE-¨¦rt¨¦keket haszn¨¢ljuk az aktu¨¢lis ¨¢rfolyamon nemzetk?zi doll¨¢rban, a v¨¢s¨¢rl¨®er?-parit¨¢s (PPP) haszn¨¢lat¨¢val kifejezett HFCE-¨¦rt¨¦kek helyett, mert tanulm¨¢nyunk a glob¨¢lis e-kereskedelem lehet?s¨¦geire ?sszpontos¨ªt, amelyeket r¨¦szben az orsz¨¢gok k?z?tti deviza¨¢rfolyam-ingadoz¨¢sok alapj¨¢n ¨¦rt¨¦kelnek. Azokn¨¢l az orsz¨¢gokn¨¢l vagy ter¨¹letekn¨¦l, amelyek HFCE-je nem szerepelt a fent eml¨ªtett vil¨¢gbanki jelent¨¦sben, mi becs¨¹lt¨¹k meg az adatokat. A k?vetkez? 39 orsz¨¢g HFCE-adatait becs¨¹lt¨¹k meg: Andorra, Bahrein, Bosznia-Hercegovina, Comore-szigetek, Dzsibuti, Eritrea, Fer?er-szigetek, Gr?nland, Irak, ±õ°ù¨¢²Ô, °²¹³ú²¹³ó²õ³ú³Ù¨¢²Ô, Kelet-Timor, Kiribati, Lesotho, Liechtenstein, ³¢¨ª²ú¾±²¹, ²Ñ²¹±ô»å¨ª±¹-²õ³ú¾±²µ±ð³Ù±ð°ì, Marshall-szigetek, ²Ñ²¹³Ü°ù¾±³Ù¨¢²Ô¾±²¹, ²Ñ¾±°ì°ù´Ç²Ô¨¦³ú¾±²¹, Monaco, Mianmar, Panama, P¨¢pua ?j-Guinea, Puerto Rico, Ruanda, Salamon-szigetek, San Marino, S?o Tom¨¦ ¨¦s Pr¨ªncipe, Szamoa, ³§³ú¨ª°ù¾±²¹, ³§³ú±¹¨¢³ú¾±´Ú?±ô»å, Tonga, Tuvalu, °Õ¨¹°ù°ì³¾±ð²Ô¾±²õ³ú³Ù¨¢²Ô, ?Âá-´Ü¨¦±ô²¹²Ô»å, Vanuatu, Venezuela, Z?ld-foki-szigetek.
A Riporterek Hat¨¢rok N¨¦lk¨¹l nemzetk?zi civil szervezet el¨¦rhet? rangsor alapj¨¢n hat¨¢roztuk meg, hogy az internet-hozz¨¢f¨¦r¨¦s korl¨¢tozva van-e egy adott orsz¨¢gban.
A j?vedelem kvintilisek szerinti megoszl¨¢s¨¢t a ³Õ¾±±ô¨¢²µ²ú²¹²Ô°ì Fejleszt¨¦si Kutat¨®csoportj¨¢nak statisztikai adataib¨®l vett¨¹k.Az adatok k¨¹l?nb?z? ¨¦vekre vonatkoznak (a ³Õ¾±±ô¨¢²µ²ú²¹²Ô°ì adatai az 1992 ¨¦s 2014 k?z?tti tartom¨¢nyban ¨¦rhet?k el).